Az Amnesty International Albániáról

Az Amnesty International szerint Albániában minden harmadik nő ki van téve a családon belüli erőszaknak. Miután a nők elleni erőszak elfogadott az albán társadalomban, így az áldozatok nem is érzik ezt bűncselekménynek, így az erőszakról sem beszélnek, attól tartva, hogy szégyent hoznak a családjukra.
Ezen a helyzeten szeretett volna változtatni 2006-ban az a petíció, amelyet mintegy 20 000-en írtak alá annak érdekében, hogy megelőzzék a családon belüli erőszakot.
A helyzetet az is nehezíti, hogy a társadalomban még mindig igen erősen él a szokásjog (a Kanun), amely jelentős hatással van a nők társadalmi helyzetére és viselkedésére. Megtörténik, hogy az a nő, akiről feltételezik, hogy megszegte a szokásokat, életével fizet. 2004-ben egy apa lőtte agyon 21 éves lányát, aki 3 napra eltűnt otthonról, és nem volt hajlandó elárulni, hogy merre járt. A lány nővére helyeselte apja tettét, és úgy gondolta, hogy a szülőnek joga volt lelőnie testvérét, aki viselkedésével szégyent hozott a családra. A nők ellen elkövetett erőszak nem ritka, és a helyi bíróságok gyakran igen enyhe büntetést szabnak ki az elkövetőkre.
Habár az albán Alkotmány törvény előtti egyenlőséget biztosít mindenkinek, és tiltja a diszkriminációt, ez a gyakorlatban nem mindig valósul meg, amelynek leginkább szenvedő alanyai a nők.
A Nőkért Platform 2002 és 2005 között ezeket a megkülönböztetéseket próbálta enyhíteni. Elsősorban a vidéki nők helyzete ad aggodalomra okot, ők ugyanis jobban szenvednek a diszkrimináció negatív hatásaitól, mint a városban lakók.
1996 óta működnek olyan albán női szervezetek az országban, akik feladata, hogy felhívják a figyelmet e súlyos problémára, és segítsenek a bajba jutott nőknek, akár menedéknyújtással, vagy ingyenes jogi tanácsadással.
A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy az Amnesty International arra kérte az Uniót, hogy segítse az albán hatóságokat abban, hogy azonnali és tartós intézkedéseket hozzanak a nők jogainak rendezését illetően.

Forrás:
archive.amnesty.org
www.ifad.org
www.paxromana.org

Benne vagyunk a Kisalföldben!

Hegedűs Péter, mindannyiunk Koboldja, megírta a megfelelő mennyiségű karaktert a Család napilapjának, ahol le is hozták azt. Papíralapon a 2008. június 14-i számban jelentünk meg, online pedig itt olvashatóak kalandjaink.
Nem tudom, hogy mennyit vágtak ki az eredetiből, mert még nem vetettem össze, de ha Péter megengedi, akkor itt is megjelentetjük.

Szerzői jogok, másolásvédelem

Azt tudjuk, hogy Kínában mi megy. Másolás. Az ipari termelés olyan fertályán is, mint például az autóipar. Albánia azért még nem tart itt, de mivel elkerüli a nagyobb cégek figyelme és a jogi környezet sem éppen a megszorítások felé mutat, mindenki nyakra-főre másolja a nyugati fejlett társadalmak elismert márkáit. Vegyünk néhány példát mutatóba:

Barbie, Batman és társai
Hazafelé minden gyermekes résztvevő bevásárolt a csemetéknek valamilyen szuvenírt. A legjobb ilyen jellegű ajándéknak a minden újságárusnál és könyvesboltban kapható színes, kétnyelvű füzetek voltak. A tematikájuk követte a nyugati trendeket: Disney hősöktől a Barbie világán át a DC Comics és a Marvel univerzumáig minden, kiskölöknek való szereplő felbukkant. Licenszre utaló jeleket sehol nem láttunk.

Albán McDonald's
Mivel a McDonald's még nem tette be a lábát az országba (nem számítható Big Mac index sem) ezért adja magát a lehetőség, hogy szín- és logo használatában meglepően hasonló gyorsétterem láncot nyissanak a helyiek. A különbség: sört is csapolnak és a szendvicsek egy része mediterrán-jellegű.



Zeneipar
Itt látható a legjobban, hogy az albán Artisjus nem áll a helyzet magaslatán. A CD-k és DVD-k láthatóan fénymásolt borítókkal, egyenáron vásárolhatóak meg az országban mindenütt. Nem is nagyon csinálnak belőle problémát. Sőt, ha az ember csak a lemezt vásárolja (fillérekért előállítható), de a tokot (sokba kerül fröccsönteni) nem kéri, akkor további engedmények csikarhatóak ki az eladótól.

Miből lesz a cserebogár?

Sok jó dolgot ettünk, amíg kint voltunk, de a grillezett bárány mindent vitt. Az, hogy a konyha a legtöbb esetben nem éppen a HACCP szabvány szerint üzemelt senkit nem érdekelt. A videón látható megoldás egészen európai, ugyanis itt a húst előtte a hűtőből vették ki, és nem a napon himbálózó vaskampóról akasztották le.

Albán nemzeti identitás hip-hopba oltva

Ülök a tengerparti szállodai szobámban és csattogtatom a tévét. Albániában több mint hatvan csatorna van, nagy részük helyi, regionális televízió. A Vlora 6-oson éppen klipszüret megy. Ott akadtam rá az alábbi videoklipre. Érdekes, ahogyan egy nemzet meghatározza önmagát a könnyűzene adta kereteket kihasználva. Az előadó a koszovói származású Etno Engjujt nevű csapat, akik arról magyaráznak, hogy mennyire büszkék arra, hogy ők albán nemzetiségűek. Az albáni nemzeti identitás minden eleme felsorolásra kerül a dalban: van itt Szkander bég, balkáni háborús felkelők, UCK, Kreshnik Qato boxbajnok, Teréz anya, híres énekesek és persze a kétfejű sasos vörös zászló minden mennyiségben. A végén még azt is megtudjuk, hogy James Belushi is albán származású. Feltűnő a harcos képek özöne, puskák, kardok, tankok mindenütt.



A szöveg a következő:

Une jetoj kuq e zi, marr frym ship
shoh kuq e zi, gjaku m'rrjedh ship
jetoj ktu me fis me tradit e bajrak
me kanun e me ligj me fis e me gjak

Ku dhe guri osht i amel ku dhe vendi ka fjalë
dhe ku nihet pushka kur n'konak lind djalë
dhe ku shtrohet sofra fillon nxehet votra
ku pika ma e dobt n'moral e n'ner osht motra

Red n'black i dress eagle on my chest
It's good to be an ALBANIAN
Keep my head up high for that flag i die
Im proud to be an ALBANIAN

Yo,yo,yo,yo kuq e zi me rrjedh gjaku nepër vena
e ne çdo qelize gjall, shpendi me dy krena
vend i bekum tona senet ktu i gjen
mos te folim vese edhe guri ketu vlen
vjetersina e gurina malet plot me barot
det e bregdet fusha te ujituna me lot
me fisnik e fise me lahuta e çifteli
me nje emer te madh te shenjt, SHQIPNI

Red n'black i dress eagle on my chest
It's good to be an ALBANIAN
Keep my head up high for that flag i die
Im proud to be an ALBANIAN

Une shoh kuq e zi, jetoj vdes kuq e zi
marr fryme kuq e zi besoj kuq e zi
jetoj ku kanga jepet si kushtrim
si ne fushebetej si nje lindje e varrim
ku shqiponja ulet i ngul thojt ne toke
ku fjala ka peshe qe nuk matet me okë
ku vijat e dores thojn njetin tregim
ku rrudhat ne ball flasin për mundim

Flas kuq e zi, godas kuq e zi
une degjoj kuq e zi, shenoj kuq e zi
nji dashni me vlon për ket fis e ket farë
pra zemra jeme I'm proud to be Shqiptarë

Red n'black i dress eagle on my chest
It's good to be an ALBANIAN
Keep my head up high, for that flag i die
Im proud to be an ALBANIAN

Végül találtam egy másik, karcosabb és harcosabb videót is tőlük. A szokásos hip-hop manírokkal, csak ebben nen a keleti oldal keni el a nyugati oldal száját verbálisan, hanem a szlávok és az albán nemzetrontók kapják meg a magukét. A felvázolt képek etnológiai és történeti szempontból rendkívül érdekesek amúgy.

Hol is jártunk?

Belekezdtem egy térkép készítésébe, amivel összeköthetőek a fényképek, az útvonalak és az események. Kezdőkép az a hely, ahol megszálltunk Tirana külsőn. Mai Tainak hívták és semmilyen információ nem található róla a neten. Szemközt, az út túloldalán jól kivehető a gokart-pálya aszfaltja és az óriási medence. Egy kicsit lefelé pedig az első gasztronómiai élmény helyszíne: étterem a domb oldalában.


Nagyobb térképre váltás

Alkudozás Krujában

Albániában mindenki seftel valamivel. Vagy olasz bútorral, vagy festékkel, vagy élelmiszerrel. A legegyszerűbb vállalkozók a nagyvárosokban egy szál mérleggel próbálnak pénzt keresni. Az alábbi videón pedig egy lelkes amatőr nyugdíjas historiográfus próbálja ránk sózni Kruja történelméről írt művét a várban. Sikerült neki. Előkerül a magyar-albán barátság örökös toposza is: Hunyadi János és Szkander bég barátsága.

Kilencedik nap - Hazautazás

Reggeli tápászkodás: kinek természetjárás, kinek úszás, kinek alvás. Becsomagol, kijelentkezik, buszba bepakol, utolsó lekeket elver, majd hazarepül. Ennyi volt. Élmények átszűrése és szakmai anyagok, képek később.